SZJA változások 2009 07.01-től

• Adóelőleg: Újra kell számolni az első félévi bevételek adóelőlegét és ha az így számított adóelőleg kisebb, mint amennyit a kifizető az adozótól ténylegesen levont, a különbözettel csökkenteni kell a második félév bevételeinek előlegét, de utoljára a decemberi adóelőlegnél el kell "fogyasztani".
  
• Családi pótlék az adóalapban: 2009. szeptember 1-jétől megszűnik a családi pótlék adómentessége, ezentúl adóterhet nem viselő egyéb járandóság (rá eső adót nem kell ugyan megfizetni, de növeli az adóalapot). A családi pótlék fele a pótlékot ténylegesen felvevő személy adóterhet nem viselő járandóságának számít, a másik fele a családi pótlékra szintén jogosult házastárs, vagy a vele közös háztartásban élő élettárs egyéb jövedelmeként lesz adóterhet nem viselő járandóság. A munkavállalónak nyilatkoznia kell a munkáltató felé a családi pótlékról, de ha nem nyilatkozik annak összegéről, a munkáltató 36 % adóelőleget köteles vonni tőle.  

          A nyilatkozat az alábbi helyen elérhető:http://www.apeh.hu/data/cms118628/nyilatkozat.pdf

2010.01.01. VÁLTOZÁSOK A BÉREN KÍVűLI JUTTATÁSOKBAN

2010. január 1-jével a korábban adómentes béren kívüli juttatások egy részét 25 százalékos adóval sújtják, de továbbra is maradnak adómentes elemek a rendszerben.

Miután az Országgyűlés eltörölte a béren kívüli juttatások adómentességét és három kategóriába sorolta azok elemeit: adómentes, kedvezményes adózású és normál adózású elemek. Változatlanul adómentes marad az internet utalvány, melyet a felhasználók továbbra is az internet szolgáltatás havi- és forgalmi, illetve az internet-hozzáférés létesítésének díjára vehetnek igénybe. A kedvezményes adózású körben 25 százalékos adóteher hárul például a melegétel utalványra és az üdülési csekkre. A normál adózású körben 97,89 százalékos adóteher hárul többek között a hideg étkezési utalványra.

Foglalkoztatásbővítési kedvezmények változtása 2009.07.01-jétől

 * Startkártyával rendelkező pályakezdő alkalmazása esetén 29% helyett  az első évben 10%, a másodikban 20% társasadalombiztosítási járulékot kell fizetni.

 * GYES,GYED, GYET megszűnését követő, valamint GYES melleti foglalkoztatás, valamint tartósan álláskereső foglalkoztatása esetén 29% helyett  az első évben 10%, a másodikban 20% társasadalombiztosítási járulékot kell fizetni.

 * Halmozottan hátrányos helyzetű foglalkoztatott után az első évben nem kell megfizetni a 3% munkaadói és a 29% társadalombiztosítási járulékot, a második évben a 3+29% helyett összesen 10% járulékot kell fizetni.

Egyszerűsített vállalkozói adó változások 2009. július 1-jétől

26 millió forintra nőtt a bevételi értékhatár (korábban: 25 MFt volt). DE: 2010-ben, hasonlóan a 2008-as értékhatárhoz - 25 MFt a határ.

Változás a társasági adóban

Új szabályok szerint alkalmazható 2009 január 1-jétől a társasági adó 10 százalékos kedvezményes kulcsa - hívja fel a figyelmet a PricewaterhouseCoopers (PwC) adó- és jogi hírlevelében.

A korábbi törvényi szabályozás szerint a 10 százalékos kulcs alkalmazásának feltételei a következők voltak: az adózó nem vett igénybe adókedvezményt; legalább a minimálbér másfélszerese után megfizeti a járulékokat; átlagos állományi létszáma legalább egy fő. Ezen adókulcs alkalmazása "de minimis" támogatásnak minősült és 5 millió forintig lehetett igénybe venni.

Január 1-jétől az adóalapnak meg kell egyeznie legalább a nyereségminimum összegével; az adózónak rendezett munkaügyi kapcsolatokkal kell rendelkeznie; legalább a minimálbér kétszerese után meg kell fizetnie a járulékokat; az adóalap 6 százalékát lekötött tartalékként kell nyilvántartani az adóév végén, és legfeljebb négy év alatt adott befektetési célokra fordítani. Az igénybevétel felső határa 5 millióról 50 millió forintra nőtt.

A be nem fizetett adó összege nem vehető föl osztalékként, hanem beruházásra, hitel törlesztésére, esetleg hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatására költhető el.

Az első három hónapot féláron könyveljük Önnek!

Elvész a jogszabályok rengetegében? Hivatalos szervekkel, ügyfeleivel, kollegáival vív szélmalomharcot? Egyedül érzi magát a problémáival? Nehéz megfogalmazni a kérdéseit? Nincs kitől segítséget kérni? Az Adó-Színvonal Bt. megkeresi Önnek a lehetséges megoldásokat, rávilágít a kiváltó okokra, megmutatja Önnek az összefüggéseket. Figyelje honlapunkat! Itt folyamatosan tájékozódhat. Hasznos segítséget nyújtunk mindennapi munkájához.

Törölve: 250 ezer forintos házipénztár limit

A 250 ezer forint feletti készpénzforgalom tilalmát eltörölték a képviselők, és enyhítettek a házipénztár szabályain is, méghozzá úgy, hogy az 1,2 százalékos határ helyett, az éves forgalom két százaléka maradhat a házipénztárban az ötpárti módosító javaslat nyomán. A kiszabott bírságokat az APEH-nek hivatalból vissza kell vonnia, a befizetett büntetéseket pedig vissza kell fizetnie.

(Forrás: adozona.hu)

ÁFA változás 2009.07.01-től

* Áfa normál kulcsa 20 %-ról 25 %-ra nő

* 18 % kulcs: tej, tejtermék, kenyér, pékáru

* távhő áfa 2009 júliusban 25 %, augusztustól 18%

A pénztárgépeket 2009. augusztus 31-ig kell átállítani a megváltozott adómértékekre. Átállásig kézzel kötelesek nyugtát, illetve számlát kiállítani!

Új év, új törvény (2009)

EVA:

• cégautó adó fizetésére kötelezetté válik
• költségeket dokumentáló számlákat köteles lesz megőrizni.

Az örökség 20 millió Ft-ig illetékmentes a közvetlen hozzátartozók esetében.

Cégautóadó vagyoni típusú adó lesz (nem kerülhető meg azzal, hogy nem használják a céges autót magáncélra).

Magánszemély tulajdonát képező gépkocsira is kiterjed, ha hivatalos célú használat címén jövedelem keletkezik.

Kiküldetési rendelvény alapján fizetett költségtérítésre akkor sem kell cégautóadót fizetni, ha az meghaladja az igazolás nélkül elszámolható mértéket (megtett km-re eső üzemanyag-fogyasztási norma alapján APEH üzemanyagárral számolva, valamint a 9 Ft/km normaköltség) és a magánszemély nem számol el költséget hanem szja-t fizet a jövedelem után.

• 1600 cm3 alatt 7.000 Ft/hó
• 1600 cm3 felett 15.000 Ft/hó

Bevallani és fizetni negyedévente kell. De csökkentő tényező a megfizetett gépjárműadó adott időszaki része.

A cégek készpénzállományát korlátozzák: a napi készpénz záró állomány havi átlagos értéke nem érheti el az előző évi összes bevétel 1,2%-át. Ha az 500.000 Ft-ot nem éri el az 1,2%, akkor a maximum az 500.000 Ft.

Készpénzforgalom korlátozása: A cégek jövő évben csak 20%-os bírság terhe mellett teljesíthetnének egymás közötti 250.000 Ft-nál nagyobb értékű ügyleteket készpénzben.

Az osztalékadó 35%-os kulcsa megszűnik, egységesen csak 25%. 2009.01.01. után kifizetett osztalékra alkalmazandó függetlenül attól, hogy mely korábbi év osztaléka kerül kifizetésre. ÉRDEMES várni a kifizetéssel!

Új szja adókedvezmény: háztartási szolgáltatások kedvezménye: az összevont adókedvezménybe beletartozik (igénybe vehető maximum 100.000 Ft). Áfa-s értékének 30%-a érvényesíthető.

Összevont adókedvezmény: mértéke évi 3,4 millió Ft jövedelemig egységesen 30%, de összesen évi 100.000 Ft lesz. Ebbe beletartozik az új, háztartási adókedvezmény is. (lakásfelújítás, gyermekfelügyelet, háztartási gépek javításának költsége).

Béren kívüli juttatásoknál megszűnik a 400 eFt-os korlát. A művelődési szolgáltatások adómentes határa a minimálbérrel megegyező, a korábbi korlátlan helyett és csak meghatározott körben jelent adómentességet (üzleti partnernek nyújtva már adókötelessé válik).

Kiküldetés: kiküldetési rendelvényen elszámolva a saját gépkocsi hivatalos költségét (Apeh üa. ár és a +9 Ft/km) nem képezi a magánszemély jövedelmét. Ilyen módon a kifizető és a munkáltató is megtérítheti a költségeket.

Elengedett tagi kölcsön miatti kedvezményes osztalék:

• társaságnak nem kell illetéket fizetni
• 10%-os adókulcs a kifizetett osztalékra (csak a 2008. évi eredmény terhére megállapított osztaléknak az elengedett tagi kölcsön összegével egyező részéből az elengedő tag betétjére jutó rész)

feltétel:

• a kölcsön elengedője a társaság természetes személy tagja
• osztalék kifizetése megtörténjen 2009. június 30-ig

Fontos: nem vizsgálható vagyongyarapodás az elengedett tagi kölcsönnel azonos vagyon tekintetében

A parlamenti képviselők február 1-től 15%-os adót fizetnek költségtérítésük után.

Illetéktörvény új szabálya: ha az ingatlan ellenértéke nem éri el a forgalmi érték 50%-át, akkor a vételár és a forgalmi érték fele közötti összeg után ajándékozási illetéket kell fizetni. A másik 50% után a normál ingatlan-átruházási illetéket kell fizetni.

A munkaadó vállalhatja hogy elkészítse munkavállalója szja bevallását ha az kéri tőle január 31-ig. Ha ezt nem kéri a munkavállaló, február 15-ig jelentheti be az APEH-nak, hogy vele akarja elkészíttetni.

Bírság: Ha a vállalkozás nem ad számlát, nyugtát, akkor nemcsak a cég és az eladó alkalmazott büntethető, hanem félmillió Ft bírságot lehet kiszabni az eladó felettesére is. Ugyanez igaz be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása esetén is a bejelentést intéző személyre is.

Foglalkozás-egészségügyi kötelezettségek

A munkavédelemről szóló törvény minden munkáltatónak előírja foglalkozás-egészségügyi szolgálat biztosítását. (1993. XCIII. törvény 58.§). A foglalkozás-egészségügyi szolgálat a munkáltató felelősségének érintetlenül hagyásával közreműködik az egészséges munkakörnyezet kialakításában, az egészségkárosodások megelőzésében.

A munkáltatónak biztosítania kell, hogy a munkavállalói és azok munkavédelmi képviselői a munkakörülményeikkel kapcsolatban a szükséges felvilágosítást a foglalkozás-egészségügyi szolgálattól megkaphassák.

Munkáltatói kötelezettségek

A foglalkozás-egészségügyi szolgálatról a 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet rendelkezik. Ez a következő kötelezettségeket írja elő minden munkáltatóra:

1) A munkáltató - a magánszemély munkáltató kivételével - a működése megkezdését követő két hónapon belül köteles az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség területileg illetékes munkavédelmi felügyelőségének (a továbbiakban: munkavédelmi felügyelőség) bejelenteni

a) székhelyének és telephelyeinek címét,
b) tevékenységeit,
c) a számára foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást nyújtó szolgáltató nevét és címét,
d) a foglalkoztatott, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásban részesülő munkavállalók számát és foglalkozás-egészségügyi osztályba sorolását. (2.§/2/)

2) Az előbbi adatokban bekövetkezett változást éves rendszerességgel, minden év február 15. napjáig köteles bejelenteni a munkavédelmi felügyelőséghez. (2.§/3/)

3) A munkáltató és a foglalkozás-egészségügyi szolgáltató között a szolgáltatás nyújtására létrejött megállapodás hatályának megszűnését a megszűnés időpontjának megjelölésével, valamint a szolgáltatást nyújtó orvos személyében bekövetkezett változást annak kezdő időpontjának feltüntetésével a változás megtörténtétől számított három munkanapon belül köteles bejelenteni a munkavédelmi felügyelőséghez.

4) A munkáltatónak - a szolgáltató vagy a munkaügyi felügyelőség véleményének figyelembe vételével - el kell készítenie a foglalkozás-egészségi osztályba történő besorolást, amelynek szempontrendszerét a Rendelet 4. melléklete tartalmazza. (6.§/2/)

A szolgáltatói díjak

A rendelet meghatározza, hogy azok a munkáltatók, akik nem tartanak fenn szolgálatot - eltérő megállapodás hiányában - az 1. számú mellékletben meghatározott térítési díjat fizetik a szolgáltatást nyújtónak.

A munkáltató által eltérő megállapodás hiányában fizetendő díjak:

"D" foglalkozás-egészségügyi osztály esetében 5.000 Ft/fő/év
"C" foglalkozás-egészségügyi osztály esetében 6.800 Ft/fő/év
"B" foglalkozás-egészségügyi osztály esetében 8.400 Ft/fő/év
"A" foglalkozás-egészségügyi osztály esetében 10.000 Ft/fő/év

A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást elsősorban a munkavégzés helyén vagy annak közelében kell biztosítani.

Amennyiben egy munkahelyen az "A" és "B" foglalkozás-egészségi osztályba tartozó munkavállalók száma egy műszakban 300 fő feletti, a munkahely szerint illetékes munkavédelmi felügyelőség foglalkozás-egészségügyi szakápolói ellátásnak helyszíni biztosítását - beleértve az elsősegélynyújtás feltételeit is - írhatja elő.

A foglalkozás-egészségügyi szolgálat biztosításával kapcsolatos hatósági ellenőrzési jogkört az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség gyakorolja.

Forrás: Önadózó

Jogelőd nélkül alapított társaság engedélyköteles veszteségelhatárolása

[Tao. tv. 17. § (8) bekezdés]

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 17. § (1) bekezdése alapján az adózó a 6. § (1)-(4) bekezdése szerint meghatározott negatív adóalapnak megfelelő összeggel a következő adóévekben - a (3)-(9) bekezdésekben foglaltakat figyelembe véve - döntése szerinti megosztásban csökkentheti az adózás előtti eredményét.

A Tao. tv. 17. § (8) bekezdése rögzíti, hogy az adókötelezettség keletkezésének évét követő negyedik adóévben és az azt követő adóévekben keletkezett negatív adóalapra az (1) bekezdés szerinti veszteségleírás csak az adóhatóság engedélye alapján elhatárolt veszteségre alkalmazható, ha az adóévben az adózó adózás előtti eredménye negatív, és ha

a) az adóévben a bevételei nem érik el az elszámolt költségek és ráfordítások együttes értékének 50%-át, vagy
b) az adózó adóalapja a megelőző két adóévben is negatív volt.

A szabályozás alapulvételével például, a tevékenységét a 2004. évben megkezdő, s változatlan szervezeti formában működő társaság esetében a keletkezett veszteség elhatárolásánál a következőkre kell figyelemmel lenni.

1) Naptári év szerint működő társaság - 12.31-éig bejegyezték

Előtársasági időszak: 2004.08.10.-2004.11.25.

A társaságnál az adókötelezettség keletkezésének éve a 2004-es naptári év. Ebben az évben két - az előtársasági időszak szerinti és az azt követő 2004.11.26.-2004.12.31. közötti - adóévvel rendelkezik, amely 2004. évet követő negyedik adóéve a 2008. adóév.

2) Naptári év szerint működő társaság - 12.31-ét követően jegyezték be

Előtársasági időszak: 2004.08.10.-2005.01.25.

A társaságnál az adókötelezettség keletkezésének éve a 2004-es naptári év, amelyben kezdődő előtársasági időszaka 2005.01.25-éig tartott. Az adókötelezettség keletkezésének évét követő első adóéve a 2005.01.26.-2005.12.31. közötti, a negyedik adóéve a 2008. adóév.

3) Naptári évtől eltérő üzleti év szerint működő társaság - választott mérlegforduló napig (10.31.) bejegyezték

Előtársasági időszak: 2004.08.10.-2004.09.20.

A társaságnál az adókötelezettség keletkezésének éve a 2004-es naptári év, amelyben kezdődő három - az előtársasági időszak szerinti, az azt követő 2004.09.21.-2004.10.31. közötti és a 2004.11.01.-2005.10.31. közötti - adóévvel rendelkezik. Az adókötelezettség keletkezésének 2004. évét követő első adóéve a 2005.11.01.-2006.10.31. közötti, a negyedik adóéve a 2008.11.01.-2009.10.31. közötti üzleti év.

4) Naptári évtől eltérő üzleti év szerint működő társaság - választott mérlegforduló nap: 06.30.

Előtársasági időszak: 2004.08.10.-2004.11.25.

A társaságnál az adókötelezettség keletkezésének éve a 2004-es naptári év, amelyben kezdődő két - az előtársasági időszak szerinti és az azt követő 2004.11.26.-2005.06.30. közötti - adóévvel rendelkezik. Az adókötelezettség keletkezésének 2004. évét követő első adóéve a 2005.07.01.-2006.06.30. közötti, a negyedik adóéve a 2008.07.01.-2009.06.30. közötti üzleti év.

A fentiek alapján tehát az 1)-4) szerinti társaságnál első alkalommal a 2008. adóévi (a 2008-ban kezdődő adóévi) negatív adóalap tekintetében vizsgálandó, kell-e adóhatósági engedélyt kérni a veszteség elhatárolásához.

5) Naptári évtől eltérő üzleti év szerint működő társaság - választott mérlegforduló nap: 03.31.

Előtársasági időszak: 2004.11.10.-2005.01.25.

A társaságnál az adókötelezettség keletkezésének éve a 2004-es naptári év, amelyben kezdődő előtársasági időszakkal rendelkezik. Az adókötelezettsége keletkezésének 2004. évét követő első adóéve a 2005.01.26.-2005.03.31. közötti, a negyedik adóéve a 2007.04.01.-2008.03.31. közötti üzleti év. Első alkalommal tehát ezen 2007-ben kezdődő adóévi negatív adóalap tekintetében vizsgálandó, kell-e adóhatósági engedélyt kérni a veszteség elhatárolásához.

[PM Jövedelemadók főosztálya 11709/2008. - APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály 4007015258/2008.]

Forrás: www.apeh.hu

Pénz ajándékozásának illetékvonzata

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 11. § (1) bekezdésének b) pontja alapján az ingó ajándékozása az ajándékozási illeték tárgyát képezi.

Az Itv. alkalmazásában ingónak minősül - és így a fentiek alapján főszabályként ajándékozási illetékköteles - a fizetőeszköz.

Az ilyen ajándékozás azonban csak akkor esik ajándékozási illeték alá, ha arról okiratot állítottak ki, vagy ingó ajándékozása esetén okirat kiállítása ugyan nem történt, de az egy megajándékozottnak jutó ingó forgalmi értéke a 150 000 forintot meghaladja (ilyenkor a teljes összeg után meg kell fizetni az illetéket, nem csak a 150 000 forintot meghaladó rész után). Az ilyen ajándékozást az állami adóhatósághoz 30 napon belül be kell jelenteni.

A törvény az illeték mértéke tekintetében különbséget tesz aszerint, hogy a megajándékozott áll-e, és ha igen, milyen rokonsági viszonyban az ajándékozóval.

Eszerint az Itv. az alábbi 3 csoportot különbözteti meg:

1. Ha a megajándékozott az ajándékozó gyermeke, házastársa, szülője, valamint a háztartásában eltartott szülő nélküli unokája (az örökbe fogadott, a mostoha és nevelt gyermek a vér szerinti gyermekkel, az örökbe fogadó, a mostoha- és nevelőszülő a vér szerinti szülővel egy tekintet alá esik), úgy az illeték mértéke 18 millió forintig 11%, a 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 18%, a 35 millió forint feletti rész után pedig 21%.
2. Ha a megajándékozott az ajándékozó 1. csoportba nem tartozó unokája, nagyszülője, testvére, akkor az illeték mértéke 18 millió forintig 15%, a 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 21%, a 35 millió forint feletti rész után 30%.
3. Minden más, az előző két csoportba nem tartozó megajándékozott esetén az illeték mértéke 18 millió forintig 21%, a 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 30%, a 35 millió forint feletti rész után 40%.

Pénz ajándékozásával kapcsolatban a fent írtakon túlmenően adott esetben figyelembe kell venni az Itv. 17. § (1) bekezdés g) pontját, amely szerint mentes az ajándékozási illeték alól a takarékbetét ingyenes megszerzése.

Az Itv. alkalmazásában takarékbetétnek minősül a Ptk. 533. §-a alapján kötött szerződés szerint a magánszemély által a hitelintézetnél elhelyezett pénzösszeg és kamata, ideértve a magánszemély bankszámla, illetőleg folyószámla szerződés keretében elhelyezett pénzeszközeit és azok kamatát, kivéve az adózás rendjéről szóló törvény alapján az állami adóhatósághoz kötelezően bejelentendő üzleti célú pénzforgalmi bankszámlán, elszámolási számlán elhelyezett pénzeszközt és kamatát.

Amennyiben a pénz ajándékozása ilyen formában, banki átutalással történik, úgy az az Itv. rendelkezése alapján mentes az ajándékozási illeték alól. Ha viszont a bankszámláról levett pénz (tehát készpénz) kerül ajándékozásra, akkor ez az ügylet ajándékozási illetékfizetési kötelezettséget keletkeztet.

(Pénzügyminisztérium Illetékek és Önkormányzati Adók főosztálya 17090/1/2007, APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály Büt-1395/07)

Osztalék fizetés - fizetőképességi nyilatkozattal

A Gt. csak a Kft. formában működő gazdasági társaságokra írja elő kötelező jelleggel osztalékfizetés előtt a fizetőképességi nyilatkozat megtételét, és Cégbírósági bejelentését. Részvénytársaságok esetében ez csak az alapszabály ilyen rendelkezése esetén kötelező. Bt. és kkt. formában működő gazdasági társaságnál pedig egyáltalán nincs ilyen kötelezettség.

Forrás: Önadózó

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXV. törvény

A törvény hatálya alá tartozó szolgáltatók:

• Az a kereskedő cég, amely árukereskedelmi tevékenysége folytatása során hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést fogad el;
• ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet folytat (idetartozik: az ingatlanközvetítés, az értékbecslés, az ingatlanfejlesztés, az értékesítési céllal történő ingatlanépítés; stb.)

A törvény hatálya alá tartozó szolgáltatók tevékenységüket akkor folytathatják, ha rendelkeznek az illetékes hatóság által jóváhagyott a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló belső szabályzattal. A kereskedelmi tevékenységet folytatók e szabályzat nélkül is működhetnek, de ebben az esetben nem fogadhatnak el egy ügyféltől 3,600,000 Ft-ot elérő vagy meghaladó készpénz-fizetést.

A szabályzatok jóváhagyásra történő benyújtásának határideje 2008. március 15. A szabályzat megalkotható az illetékes hatóság által közzétett mintaszabályzat értelemszerű kitöltésével.

A kereskedelmi tevékenységet folytatók a szabályzatot a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalhoz nyújtják be. A mintaszabályzat letölthető a hivatal következő honlapjáról: mkeh.hu - a Kereskedelem címszó alatt.

Az ingatlanügyletet folytató vállalkozások a szabályzatukat a Vám és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnokság Pénzügyi Információs Osztályához nyújtják be. A mintaszabályzat letölthető: vam.hu a VP új hatásköre alcímről.

A tv. hatálya alá tartozó vállalkozásoknak az ügylet megkötése előtt kötelességük a szabályzat előírásai szerint azonosítani az ügyfelet, és az ügyfél átvilágítását elvégezni. Az azonosítás és az átvilágítás dokumentumait 8 évig meg kell őrizni. Ha az ügyfél megtagadja az azonosítást, az átvilágítást, nem köthető vele ügylet.

Akik már korábbról rendelkeznek hatóság által jóváhagyott szabályzattal, az új tv. előírásai szerint kötelesek azt módosítani, de jóváhagyásra ismételten nem kötelesek a módosított szabályzatot benyújtani.

Módosul a fordított adózásra vonatkozó szabályozás az ÁFA törvényben 2008. május 1-től

A termékértékesítés utáni fordított adózás rendje nem változik.

VÁLTOZÁS:

Kikerülnek fordított adózásból: fenntartási, takarítási, tisztítási, karbantartási, javítási szolgáltatások.

Fordított adózást csak olyan építés-szerelési és egyéb szerelési szolgáltatásoknál kell alkalmazni, amelyek ingatlan létrehozására, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására irányulnak, és amely tevékenységek építési hatósági engedélykötelesek. A bontási munkálatok is ide tartoznak.

Szolgáltatást igénybevevőjének előzetesen írásban nyilatkozni kell arról, hogy a megrendelt tevékenység építési hatósági engedélyköteles-e.

A törvénymódosítás átmeneti szabályokat nem tartalmaz, így a korábban hatályos rendelkezések szerint kell eljárni 2008. május 1-ig. A megváltozott szabályokat az ezen időpontot követően keletkező adófizetési kötelezettségekre és adólevonásokra kell alkalmazni.

Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség felhívja a munkáltatók figyelmét!

Minden munkaadó számára kötelező az üzemorvosi szolgáltatás biztosítása. Ha alkalmazottai vannak, vagy a tagok munkaviszonyban állnak a cégükkel, és még nem állnak kapcsolatban üzemorvossal, minél hamarabb szerződést kell kötni egy foglalkoztatás-egészségügyi szolgáltatást nyújtó szolgáltatóval, aki az üzemorvosi feladatokat ellátja a cégnél.

A munkáltatónak a módosított 89/1995/VII.14/ Kormányrendelet értelmében jelentési kötelezettsége is van az OMMF felé, melyet változás esetén évente meg kell ismételni.

2§

(2) A munkáltató - a magánszemély munkáltató kivételével! - a működése megkezdését követő két hónapon belül köteles az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség területileg illetékes munkavédelmi felügyelőségének (a továbbiakban: munkavédelmi felügyelőség) bejelenteni.

a) székhelyének és telephelyeinek címét,
b) tevékenységeit,
c) a számára foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást nyújtó szolgáltató nevét és címét,
d) a foglalkoztatott, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásban részesülő munkavállalók számát és foglalkozás-egészségügyi osztályba sorolását.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott munkáltató a (2) bekezdésben meghatározott adatokban bekövetkezett változást éves rendszerességgel, minden év február 15. napjáig köteles bejelenteni a munkavédelmi felügyelőséghez.

Változik a kizárólag levonási tilalom alá eső termékek (pl. szgk) értékesítése az új ÁFA-törvényben.

Az értékesítés után nem kell adót fizetni, ugyanakkor nem is nyílik meg az utólagos levonási jog.

DE:

Az új áfa törvény személygépkocsi értékesítésre vonatkozó szabályai vélhetően csak a 2008. január 1-je után beszerzett személygépkocsi értékesítése esetén alkalmazandók. Vagyis a 2005-ben megvásárolt autót úgy lehet eladni, mint ahogyan azt eladta volna 2007. évben. Azaz áfa alanyként áfásan, és ha rendelkezik a beszerzésről áfás számlával, akkor pótlólag levonható adója keletkezik. (Itt kell figyelembe venni azt, hogy a korábban beszerzett szgk-t 60 hónapon belül adja-e el, mert akkor a beszerzési eladási árra felszámított áfát arányosan vissza lehet igényelni. Pl.: beszerzéstől számított 24 hónap múlva ad el, akkor a beszerzéskori felszámított áfát osztani kell 60-al, ebből 24 rész nem igényelhető vissza, viszont a maradék 36 rész igen.)

Viszont a vevő fő szabály szerint nem vonhatja le az áfát (kivéve a továbbértékesítési cél és a 90%-os bérbeadás esetén). Amennyiben értékesíteni fogja az így 2008-ban megvásárolt személygépkocsit, fő szabály szerint már adómentesen teheti azt meg, mert 2008-ban szerezte be, és az áfa levonási tiltás alá esik. (A jelen szabályok alapján.)

Továbbértékesítési célú beszerzés esetén ugyanakkor nem áll fenn a levonási tilalom. Így továbbértékesítéskor a beszerzésre jutó áfa levonható, az értékesítés után pedig fizetendő. Tehát a fenti szabály csak a nem továbbértékesítési célú beszerzés esetén alkalmazható. Továbbértékesítési célnak azt kell tekinteni, amikor az értékesítés a termék saját célú használata, hasznosítása nélkül történik. (Áfa-törvény 87. §)

Ha alanyi adómentes értékesítőtől vagy magánszemélytől vásárolt, akkor nincs levonható áfa, mivel viszont erre az értékesítésére fel kell számolni az áfát és nincs mit visszaigényelni, a befizetendő áfa úgymond "bukta" lesz.

Fordított adózás belföldi ügyletek esetén

Fő szabály: az áfa-t nem a szolgáltatást nyújtó, vagy terméket értékesítő számítja fel a megrendelőjére, hanem a megrendelő köteles az adó felszámolásáról és megfizetéséről gondoskodni. A fordított adózás alá eső minden ügylet áfa-köteles, így az adóalanyt áfa levonási jog is megilleti. Csak az adó megfizetésének rendje tér el a szokásostól.

DE: csak belföldön nyilvántartásba vett áfa adóalanyok között, akiknek van magyar adószáma.

Adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja (amelyik hamarabb bekövetkezik!):

• számla kézhezvételekor
• ellenérték megtérítésekor
• teljesítést követő hónap 15. napján

Példa:

Adólevonás továbbra is csak számla ellenében gyakorolható!

Mire alkalmazható:

• építési szerződés alapján történő ingatlanátadás, ingatlanhoz kapcsolódó építési-szerelési, fenntartási, takarítási, tisztítási, karbantartási, javítási, átalakítási és bontási szolgáltatások
• építési szerződés alapján átadásra kerülő ingatlanhoz kapcsolódó munkaerő kölcsönzés
• hulladékértékesítés
• újnak nem minősülő ingatlan értékesítése, nem beépítés alatt álló ingatlan értékesítése, építési teleknek nem minősülő földterület értékesítése, ha az adóalany az ilyen értékesítéseire az általános szabályokat választotta
• adós és hitelező viszonylatában olyan termék értékesítése, amely dologi biztosítékként lejárt követelés kielégítésére irányul
• tárgyi eszközként használt termék és egyéb, aminek teljesítéskor szokásos piaci ára 100.000 forintot meghaladó termék értékesítése, ha az értékesítő felszámolási, vagy fizetésképtelenségét jogerősen megállapító eljárás alatt áll

Termékek köre:

• kész ingatlan és földterület (cement, sóder, tégla NEM!)
• eleve adóköteles speciális esetek:
  • új ingatlan (használatba vételtől még nem telt el 2 év)
  • beépítés alatt álló ingatlan (használatba vétel még nem történt meg)
  • építési telek

Építési szerződés alapján történő ingatlanátadás minden esetben fordítottan adózik. Ha lakóingatlan valósul meg és azt nem továbbértékesítési, vagy bérbeadási céllal szerzi meg a beszerző, akkor a felszámított áfa sem helyezhető levonásba.

Adásvételi szerződés alapján történő ingatlanértékesítés nem minden esetben esik fordított adózás alá.

De a fordított adózás alkalmazandó, ha olyan ingatlanról van szó, amelynek értékesítése az Áfa törvény 86. par. (1) bekezdés j) és k) pontja szerint adómentes lenne, ha az értékesítő nem választotta volna az áfás adózást az ingatlanértékesítéseire.

Áfa-törvény 86. par.

1. Mentes az adó alól:

• j) beépített ingatlan, ingatlanrész és az ehhez tartozó földterület értékesítése, kivéve annak a beépített ingatlannak, ingatlanrésznek és az ehhez tartozó földterületnek az értékesítését amelynek
  • ja) első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg
  • jb) első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése és az értékesítés között még nem telt el 2 év
• k) a beépített ingatlan (ingatlanrész) értékesítése, kivéve az építési telek (telekrész) értékesítését

Új ingatlan, beépítés alatt álló ingatlan, építési telek értékesítése adóköteles. Adásvétel útján történő értékesítés soha nem eshet fordított adózás alá még akkor sem, ha a felek adóalanyok! Ilyenkor egyenes adózást kell alkalmazni!

Szolgáltatások köre

Ingatlanhoz kapcsolódó építés-szerelés, fenntartás, takarítás, tisztítás, karbantartás, javítás, átalakítás, bontás esetén fordított adózás alkalmazandó.

Összetett szolgáltatások akkor valósulnak meg, ha egymással összekapcsolható tevékenységek történnek. Ilyenkor az ellenérték is a teljes szolgáltatásra vonatkozik.

Ha az összetett szolgáltatás fő elemét az említett fordítottan adóztatandó szolgáltatások képezik, akkor az egész szolgáltatásra nézve a fordított adózást kell alkalmazni.

A szolgáltatás során felhasznált anyagok ilyenkor beépülnek a szolgáltatási értékbe.

Folyamatban levő ügyletek:

A határidő elmulasztása jogvesztő!

Forrás: Adó Szaklap 2008/1-2 szám

ÁFA változások 2008-ban

• Csoportos adóalanyiság: belföldi kapcsolt vállalkozási kör választhatja tevékenységtől függetlenül. A csoport működéséért az érintett vállalkozások egyetemlegesen felelnek függetlenül attól, hogy tagjai-e az áfacsoportnak. Csoportos áfa alanyiság csak adóhatósági engedéllyel hozható létre.


• Ingatlanok sorozatértékesítése (2 naptári éven belül már a negyedik építési telket, vagy beépített új ingatlant értékesít) áfakötelezettséget eredményez.


• A teljesítés ténye keletkeztet adófizetési kötelezettséget.


• Megszűnik a folyamatos termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, helyette részletfizetés, illetve határozott időszakra szóló elszámolás fogalma lép életbe. Az adófizetési kötelezettség az adott részlet/elszámolás esedékességekor keletkezik.


• Pénzforgalmi nyilvántartás esetén a teljesítéstől számított 45. napig meg nem fizetett ellenérték után a 46. napon meg kell állapítani a fizetendő adót (korábban ez egyéni vállalkozóknak 30 napon belül kellett).


• Az adóalany az adóalap, számla helyesbítése, sztornírozása miatt akkor érvényesítheti az adócsökkent, amikor a vevő megkapta a helyesbítő számlát, vagy a visszajáró ellenértéket, illetőleg az előleget visszatérítette.


• Külföldi fizetőeszközben kifejezett adóalapot az adóalany számlavezető pénzintézetének eladási deviza árfolyamán kell átszámítani. Az adóalany dönthet úgy is, hogy az MNB árfolyamát alkalmazza, de ezt be kell jelenteni az adóhatóságnak.


• Fordított adózás szabálya vonatkozik az ingatlanhoz kapcsolódó építési-szerelési, fenntartási, takarítási, karbantartási tevékenységre, az adós és hitelező közötti értékesítésre, a felszámolás alatt álló adóalany egyes értékesítéseire, illetve az ingatlanértékesítésekre, melyek főszabály szerint adómentesek ugyan, de az értékesítő adóalany adókötelezettséget választott rájuk. A fordított adózás csak akkor alkalmazható, ha az ügylet szereplői olyan belföldi adóalanyok, akik áfa fizetésre kötelezettek A fa- és az akkumulátorhulladékok nem tartoznak a fordított adózási körbe. A fizetendő adó megállapításának az időpontja eltér az ügylet teljesítésének időpontjától. A számla kézhezvételének időpontja, az ellenérték megtérítésének időpontja és a teljesítést követő hónap 15. napja közül arra az időpontra kell megállapítani az adót, amelyik hamarabb bekövetkezik.


• Az adóhatóság a vevőtől kezesként követelheti az áfát (amennyiben a vevő adóalany), ha az ellenérték megfizetettnek minősül ugyan, de azt túlnyomó részt nem készpénzzel, készpénz-helyettesítő eszközzel egyenlítették ki. A láncügyletben szereplő kapcsolt vállalkozás felelőssége egyetemleges.


• Számlát a teljesítésig, de legkésőbb a teljesítéstől számított 15 napon belül ki kell bocsátani. Gyűjtőszámla is kibocsátható ugyanazon vevő és eladó között az azonos adó megállapítási időszak teljesítéseiről. A számlát az időszak utolsó napjától számított 15 napon belül kell kibocsátani.


• Minden olyan, a kibocsátó és a címzett adatait tartalmazó, sorszámozott okirat, amely az eredeti sorszámozott számla adattartalmát, a benne szereplő összeget módosítja, számlának tekintendő. A száma papíron és elektronikusan is kiállítható, a nyugta viszont csak papír alapú lehet.


• Visszaigénylés: ha az áfa többlet eléri, vagy meghaladja egy-egy adó megállapítási időszakban
  
  
  1. havi bevallók esetén az 1 millió forintot
  2. negyedéves bevallók esetén a 250 ezer forintot
  3. éves bevallók esetén az 50 ezer forintot
  
  A visszaigényelhető adót csökkenteni kell a ki nem fizetett beszerzésekre jutó áfa összegével.


• Alanyi adómentesség értékhatára 4 millióról 5 millióra nő.

Kis értékű vagy csekély értékű? ... avagy az ajándékok adókötelezettsége

A személyi jövedelemadó-törvény szerint 2007-től csekély értékű ajándékot csak a munkáltató adhat munkavállalójának. E tekintetben a munkavállalóval azonos besorolás alá esnek még a következő magánszemélyek:

• közös háztartásban élő közeli hozzátartozó


• elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója


• kötelező gyakorlatának ideje alatt a szakképző iskolai tanuló

Adómentes továbbra is a csekély értékű ajándék a nyugdíjban részesülő magánszemélynek és vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozójának, ha a juttató a volt munkáltató vagy annak jogutódja.

Változatlan az a szabály, hogy évente legfeljebb 3 alkalommal adható, az adóév első napján érvényes minimálbér 10%-át meg nem haladó értékben. Ha az ajándék értéke meghaladja a minimálbér 10%-át, de a 3 alkalomra vonatkozó korlátnak megfelelünk, akkor az ajándék értékében a minimálbér 10%-a adómentes, felette pedig adóköteles természetbeni juttatásról beszélünk.

Az általános forgalmi adóról szóló törvény 33. § (1) bekezdésének b) pontja értelmében nem vonható le az előzetesen felszámított adó, ha az adóalany a terméket és a szolgáltatást teljes egészében az adóalanyiságát eredményező gazdasági tevékenységi körön kívüli célra használja fel.

Néhány kivételes esetben nincs levonási tiltás:

• ha az ajándék kis értékű ajándéknak minősül, vagy


• az átadás vállalkozási célból ingyenesen nyújtott értékesítésnek minősül (kivéve utóbbinál a gazdaságilag nem független felek közötti termékátadást [áfa-törvény 13. §-a (1) bekezdésének 5. pontja].

A kis értékű ajándék fogalmát az áfa-törvény 13. §-a (1) bekezdésének 6. pontja adja meg. Kis értékű ajándék a másnak ingyenesen és alkalmi jelleggel juttatott termék, nyújtott szolgáltatás, melynek az egyedi, áfát is tartalmazó forgalmi értéke - ilyen érték hiányában pedig az adóval együtt számított beszerzési ára vagy előállítási költsége - nem haladja meg az 5000 forintot.

A vállalkozási célból ingyenesen nyújtott értékesítés gyakorlatilag a korábbi áruminta fogalmat váltotta fel. Ezalatt olyan ellenérték nélküli termékátadást, illetve szolgáltatásnyújtást kell érteni, amelynek célja az értékesítésre szánt termék, illetve szolgáltatás ismertetése, kipróbálása. Természetesen fontos, hogy ez az adóalany gazdasági tevékenységének érdekében, bevételének növelése céljából történik.

A vállalkozási célból ingyenesen átadott termék esetén annak áruminta jellegét csomagolásán fel kell tüntetni [áfa-törvény 13. §-a (1) bekezdésének 35. pontja].

Amennyiben a fentieknek megfelel az ügyfelek részére átadott ajándék, a társaság levonásba helyezheti az ajándék beszerzése kapcsán rá áthárított előzetesen felszámított adót.

Mindezektől eltérő annak az esetnek az adójogi megítélése, ha az ellenérték fejében történő termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz közvetlenül kapcsolódik a térítésmentes termékátadás, szolgáltatásnyújtás. (Például, ha egy termék megvásárlása kapcsán jut térítésmentesen az ajándékhoz a vevő.) Ilyen esetben ugyanis árengedményről van szó, és az áfa-törvény 22. §-ának (9) bekezdése alapján csökkenthető az általános forgalmi adó alapja.

Módosul a könyvvizsgálati kötelezettség

2007. évi LXXV. törvény módosítja a könyvvizsgálati kötelezettség alá tartozó társaságok körét. A 2008-tól bevezetendő szabály közelít az uniós értékhatárhoz, de figyelembe véve a magyar társaságok méreteit, el nem éri azt.

A Számviteli törvény 155.§-ának (3) és (4) bekezdése alapján nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül:

• az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 100 millió forintot, és


• az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt.

A jogelőd nélkül alapított vállalkozóknál. akiknél a tárgyévet megelőző két üzleti év egyikének vagy mindkettőnek az adatai hiányoznak vagy csak részben állnak rendelkezésre, a tárgyévi várható adatokat és - ha van - a megelőző (első) üzleti évi (éves szintre átszámított) adatait kell figyelembe venni.

A Számviteli törvény módosított rendelkezéseit első alkalommal a 2008-ban induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 41. §-a (2) bekezdése alapján korábban minden esetben kötelező volt a könyvvizsgálat a részvénytársaságoknál. A módosító törvényben ezt a kötelezettséget törölték, tehát részvénytársaságok esetében is csak az előbb említett értékhatár alapján kötelező a könyvvizsgálat.

Továbbra is kötelező a könyvvizsgáló választása, ha azt törvény a köztulajdon védelme érdekében előírja.

A minimumadó

2007. július 1-től hatályba léptek a "minimum" adóval kapcsolatos új jogszabályi rendelkezések, miután az Országgyűlés 2007. május 14-én elfogadta az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi XXXIX. törvényt. A törvény a korábbi "elvárt adóval" kapcsolatban hozott alkotmánybírósági döntés figyelembevételével módosította a személyi jövedelemadóról, a társasági adóról és az osztalékadóról, valamint az adózás rendjéről szóló törvény egyes rendelkezéseit.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezéseit érintő változások:

Az egyéni vállalkozó jövedelem-(-nyereség-) minimuma az adóévben, az eladásra beszerzett áruk beszerzési értékével és az eladott közvetített szolgáltatás értékével csökkentett vállalkozói bevétel 2 százaléka. Az így megállapított jövedelem-(-nyereség-) minimum szerinti adóalap csökkenthető - ha nemzetközi szerződés így rendelkezik - a külföldi telephelynek (mint állandó bázisnak) betudható jövedelem-(-nyereség-) minimumnak megfelelő vállalkozói adóalappal is.

Ha a vállalkozói bevétel költséget meghaladó része nem éri el a jövedelem-(-nyereség-) minimumot, az egyéni vállalkozó választása szerint:

• adóbevallásában az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint bevallást kiegészítő nyilatkozatot tesz, vagy


• ez utóbbi összeget választhatja adóalapnak.

Nem kell a jövedelem-(nyereség-) minimumra, illetve kiegészítő nyilatkozatra vonatkozó rendelkezést alkalmazni a tevékenység megkezdésének évében, illetve az azt követő évben, ha a tevékenység megkezdését megelőző 36 hónapban a magánszemély egyéni vállalkozói tevékenységet nem folytatott. Abban az esetben is mentesül az adózó ilyen kötelezettsége alól, ha az adóévben vagy a megelőző adóévben elemi kár sújtotta.

A törvény értelmében az elemi kár az elemi csapás okozta olyan kár, amely az egyéni vállalkozó megelőző adóévi bevételének (a tevékenységét az előző adóévben, vagy az adóévben megkezdő egyéni vállalkozó esetében a tevékenység egy napjára eső átlagos napi bevétel 365 napra számított összegének) legalább a 15 százaléka. Ha az egyéni vállalkozó nem rendelkezik tőle független szervezet által kiadott okmánnyal, a kár tényét tartalmazó, általa kiállított jegyzőkönyvet a kár keletkezését követő 15 napon belül kell megküldenie az illetékes állami adóhatóság részére. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem nem terjeszthető elő.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény módosítása:

A társas vállalkozásoknál a jövedelem-(nyereség-) minimum a törvényben taxatíve felsorolt, csökkentő és növelő tételekkel korrigált összes bevétel 2 százaléka.

Abban az esetben, ha az adózó adózás előtti eredménye vagy az adóalapja közül a nagyobb érték nem éri el a jövedelem-(nyereség-) minimumot, akkor választása szerint

• adóbevallásában az adózás rendjéről szóló törvény szerinti nyilatkozatot tesz, vagy


• a jövedelem-(nyereség-) minimumot tekinti adóalapnak.

Nem kell a jövedelem-(-nyereség-) minimumra, illetve kiegészítő nyilatkozatra vonatkozó rendelkezést alkalmaznia az adózónak az előtársasági adóévben és az azt követő adóévben, vagy abban az esetben, ha Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezete, közhasznú társaság, vízitársulat, alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet, köztestület, egyház, lakásszövetkezet, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, felsőoktatási intézmény, diákotthon, illetve, ha szociális szövetkezet, iskolaszövetkezet vagy közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság, vagy ha az adóévben vagy a megelőző adóévben elemi kár sújtotta.

Fontos szabály, hogy a törvény alkalmazásában elemi kárnak számít, az elemi csapás (pl. jégeső, árvíz, belvíz, fagy, aszály) okozta olyan kár, amelynek mértéke az adózó megelőző adóévi évesített árbevételének (átalakulással létrejött adózónál a jogelőd árbevételéből számított, az átalakulás formájától függően azzal egyező, összesített, megosztott árbevételének) legalább a 15 százaléka. Ennek igazolására a kár tényét tartalmazó vagy - ha az adózó nem rendelkezik független szervezet által kiállított okmánnyal - az adózó által kiállított jegyzőkönyv szolgál. Lényeges - ahogy a személyi jövedelemadóról szóló törvényben is szerepel -, hogy az utóbbi esetben az adózó az általa kiállított jegyzőkönyvet a kár keletkezését követő 15 napon belül küldje meg az illetékes állami adóhatóság részére, hiszen a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelemmel sem menthető ki a késedelem.

Az adózás rendjéről szóló törvény módosítása

Az Art. új szakasza alapján (91/A.§) abban az esetben, ha az adózó bevallásában nyilatkozik arról, hogy nem választja adóalapként a személyi jövedelemadóról szóló törvény 49/B. §-ának (23) bekezdése, illetőleg a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény 6. §-ának (7) bekezdése szerinti jövedelem-(nyereség-) minimumot, köteles az adóbevallásához mellékelni az állami adóhatóság által rendszeresített bevallást kiegészítő nyomtatványt.

Bevallást kiegészítő nyomtatvány benyújtása esetén az adóhatóság kockázatelemző program alapján ellenőrzésre választja ki azokat az adózókat, akiknél alapos okkal feltehető, hogy a vállalkozási tevékenységük eredményeként a bevételüket eltitkolták vagy szabálytalan költségelszámolást alkalmaztak. A kétségbe vont gazdasági események valódiságát, illetve azt, hogy a költségek, ráfordítások a vállalkozás érdekében merültek fel, az adózónak kell bizonyítani. Ellenkező esetben az adóhatóság az adóalapot illetőleg az adót becsléssel állapítja meg.

Az adóhivatal az ellenőrzésre kiválasztást a bevallás benyújtásának határidejétől, illetve hibás, hiányos bevallás esetén annak kijavításától vagy késedelmes beérkezésétől számított 30 napon belül folytatja le, és erről az adózót értesíti. Az értesítés nem minősül az ellenőrzés megkezdésének. Az ellenőrzést az adóhatóság a kiválasztástól számított egy éven belül köteles megkezdeni.

Amennyiben a kiválasztást követően az ellenőrzés megkezdéséig az adózó önellenőrzést végez, és ennek eredményeként az adóalap nem érné el a jövedelem-(-nyereség-) minimumot, köteles az önellenőrzési lap mellékleteként bevallást kiegészítő nyilatkozatot tenni.

Forrás: www.apeh.hu (APEH Észak-alföldi Regionális Igazgatósága)

Megint lehet az ügyvezetővel munkaszerződést kötni

Az elmúlt két évben többször is gyökeresen megváltoztatták a gazdasági társaságok vezetőire vonatkozó szabályokat. Az ellentétes előjelű módosítások végeredménye az lett, hogy szeptembertől visszaáll az eredeti állapot, azaz ismét lehet az ügyvezetővel, illetve az üzletvezetővel munkaszerződést kötni.

Az első társasági törvény (Gt.) 1988-as megalkotása óta szinte folyamatosak voltak az elméleti és gyakorlati viták a vezető tisztségviselői jogviszony minősítését illetően. Az 1997-ben elfogadott, a mostanival szemben régiként emlegett kódex a részvénytársaságok igazgatósági tagjai, illetve a vezérigazgatók kapcsán írta elő korlátozásként, hogy a feladataikat munkaviszony keretében nem láthatják el. A többi gazdasági társaságnál, így a kft-knél és a betéti társaságoknál is gyakran éltek ugyanakkor a cégek a munkaviszony létesítésének a lehetőségével.

A tavaly júliustól hatályos Gt. jelentős változást hozott egyebek mellett a vezetői jogviszonyok kérdésében. Rögzítette ugyanis, hogy a vezető jogait, kötelezettségeit illetően a társasági jogi jogviszony az irányadó, a nem szabályozott kérdésekben pedig a megbízással kapcsolatos rendelkezések alkalmazását írta elő. Ebből egyértelműen következett, hogy a megbízatás a jövőre nézve munkaszerződés alapján egyik társasági forma esetében sem látható el. A félreértések elkerülése végett ugyanakkor a munkaviszony létesítésének a tilalmát konkrétan ki is mondta a törvény. Elismerve azonban, hogy a munkajogi kapcsolat egyik napról a másikra nem számolható fel, megengedte, hogy a meglévő munkaviszonyok a vezetők megválasztásától számított öt évig továbbra is fennmaradjanak.

Az elmúlt bő egy éves időszakban ugyanakkor kizárólag vezetőként volt tilos munkaviszonyt létesíteni, egyéb minőségben (pl. tagként) az üzletvezető és az ügyvezető is jogosult volt a cég tevékenységében munkavállalóként részt venni.

A szabályozási koncepció megváltozásának indokaként hozták fel a szakemberek, hogy a vezető a feladatait önállóan látja el és a saját hatáskörébe eljárva nem utasítható. Ezzel ellentétben a munkaviszonyt alá- és fölérendeltségi kapcsolat, illetve széles körű utasítási jog jellemzi. Érthető tehát, hogy a vezető tisztségviselői feladatok ellátása munkajogi keretek közé nem szorítható.

Szeptembertől visszaáll az eredeti állapot

Alig emészthettük meg a munkaviszony-létesítést tiltó szabályokat, máris az ellenkezőjére változott a helyzet. A cégtörvény módosítása keretében fogadta el a parlament azt a szabályt, amely szerint a vezető tisztségviselő jogviszonyára a megbízási szabályok helyett a jövőben a munkaviszonyra irányadó rendelkezéseket is alkalmazni lehet. Érdekes ugyanakkor, hogy a törvényjavaslat előkészítői által készített szakmai indokolás erre a "pálfordulásra" nem ad semmiféle magyarázatot.

A lényeg tehát, hogy szeptember elsejétől az újonnan megválasztott tisztségviselők esetében is lehetőség lesz a vezetői feladatok ellátására munkaszerződést kötni, illetve a tavaly júliusban munkaviszonyban állók esetében sem kell majd az öt év elteltével a munkaviszonyt felszámolni.

Adójogilag a megbízás sem önálló tevékenység

A PM és az APEH napokban megjelentetett közös állásfoglalása szerint a gazdasági társaság vezetője jogszabály alapján választott tisztségviselőnek tekinthető (függetlenül attól, hogy őt a társaság tagjai választják, vagy a társasági szerződésben jelölik ki), ezért a tevékenysége bármelyik fent ismertetett jogviszony keretében végzi is azt, a személyi jövedelemadó szempontjából ún. nem önálló tevékenységnek minősül.

A vezető tisztségviselők a társasági törvényben meghatározott módon és eljárások keretében szerezhetik meg tisztségüket. Eszerint az alapítóknak már a társasági szerződésben ki kell jelölniük a vezetőket, ezt követően pedig a vezető tisztségviselőket főszabályként a társaság legfőbb szerve választja. A törvény értelmében ugyanakkor a megszerzett vezető tisztségviselői pozíció keletkezéséhez nincs szükség újabb szerződés (megbízási szerződés) megkötésére. A társaságok vezetői ebből következően alapvetően választott tisztségviselőknek minősülnek, így tevékenységük az szja törvény alapján nem önálló tevékenységnek tekinthető. Az adójogi megítélés pedig független attól, hogy a társasági törvényben nem szabályozott kérdésekben a megbízási szerződésekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Sőt független attól is, hogy a vezető tisztségviselő a társaság tagja-e vagy sem.

Ha a társaság tisztségviselője a vezetői tevékenysége ellátásán felül megbízási szerződés alapján egyéb feladatokat is ellát, akkor ez utóbbi tevékenysége adózási szempontból már önálló tevékenységnek tekinthető. A különbségtétel pedig különösen azért fontos, mert a főszabály szerint az önálló tevékenységet folytatók esetén a bevételszerzés érdekében felmerült költségek a jövedelem megállapításakor elszámolhatók

A sávos társasági adókulcs alkalmazásának feltételei

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 19. § (3) bekezdése szerint a társasági adó mértéke a pozitív adóalap 5 millió forintot meg nem haladó összegéig 10 százalék, az e feletti összegre 16 százalék, amennyiben az adózó teljesíti a Tao. tv. 19. § (4)-(6) bekezdésben meghatározott feltételeket az alábbiak szerint.

1. Az első kikötés alapján az adózó nem vesz igénybe a Tao. tv. 21-23. §-ai szerinti társasági adókedvezményt. Az adózó vagy nem jogosult adókedvezmény igénybevételére, vagy jogosult lenne ugyan, de úgy dönt, hogy nem él az igénybevétel lehetőségével. E mellett - természetesen - érvényesíthetők más kedvezmények, például az adózás előtti eredményt csökkentő tételek.


2. A második előírás szerint az adózónak az adóévben legyen legalább 1 fő a foglalkoztatottainak átlagos állományi létszáma azon személyek (a nyugdíjas tagok) nélkül, akiknek a jövedelme alapján kizárólag egészségügyi szolgáltatási járulék-kötelezettség áll fenn. A foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma a - Tao. tv. 4. § 16/a. pontjában foglaltakra figyelemmel - a Központi Statisztikai Hivatal által a munkaügyi-statisztikai kérdőívek kitöltéséhez kiadott kiadvány szerinti éves szinten számított statisztikai állományi létszám (a továbbiakban: létszám). A kiadvány részletesen tárgyalja a létszámba tartozók körét; például - gyakori felmerülésére tekintettel kiemelendő - a munkaidő hosszától függetlenül minden foglalkoztatott, így a 4-6 órás részmunkaidős munkavállaló is egy egész főnek számít.


3. A harmadik feltétel, hogy az adózó az adóévben legalább akkora összegben valljon be nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot (a továbbiakban együtt: járulék), amennyi az adóév első napján érvényes minimálbér másfélszeresének adóévre évesített összegének és a létszámnak a szorzata.
   
   A minimálbér összege 2006. január 1-jétől havi 62 500 forint, 2007. január 1-jétől havi 65 500 forint, 2008. január 1-jétől havi 69 000 forint (erre kell figyelemmel lennie - az üzleti éve első napján - a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózónak is). Így e feltételnek az az adózó felel meg, amely (feltételezve, hogy a 2007. adóév egészében működött) a (65 500*1,5*12*0,29) 341 910 és az előző (2. pont szerinti) létszám szorzataként (a továbbiakban: járulék-minimum) meghatározott mértékű, vagy azt meghaladó összegű bevallott járulékkal rendelkezik a 2007. adóévre.
   
   A bevallott járulék összegének a járulék-minimummal történő összevetése során a létszám és a járulék-kötelezettség között nincs feltétlenül összefüggés. A bevallott járulék az adózó által ténylegesen bevallott összeget jelenti - akkor is, ha a bevallottól eltérő összegű befizetés történt -, függetlenül attól, hogy esetleg olyan személy után is fennállt a járulék-kötelezettség, akit a létszámban nem kellett figyelembe venni (például az egyszeri, eseti megbízási jogviszony keretében foglalkoztatott személy). A járulék-minimum meghatározásánál a létszám olyan személyt is tartalmazhat, aki után járulékot az adózónak nem kellett bevallania.
   
   Ha az adózó székhelye a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló 64/2004. (IV.15.) Korm. rendelet 3. számú melléklete szerinti kistérség, illetve 5. számú melléklete szerinti település valamelyikében van, akkor a járulék-minimum megállapításánál - a másfélszeres szorzó helyett - a minimálbér évesített összegével kell számolnia.


4. Negyedik feltételként említhető, hogy az adóalap 5 millió forintot meg nem haladó részének 6 százaléka - azaz maximum 300 000 forint - az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül (a de minimisnek minősülő, az adózás előtti eredményt csökkentő tételként érvényesített kedvezmények támogatástartalmát szintén sávosan, a 10/16 százalékos mértékkel kell meghatározni).

Ha azonban az adózó az 1998/2006/EK rendelet előírásai alapján nem jogosult de minimis támogatás igénybevételére, akkor nem - az első három feltételnek való megfelelés esetén sem - alkalmazhatja a sávos adófizetést.

[PM Jövedelemadók főosztálya 13025/2007. - APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály ...1559362744/2007.]

Számlabajok - új típusú számlák, nyugták sorszámozási rendje

Az idei év elejétől csak az adóhatóság által megadott sorszámú számlákat, nyugtákat gyárthatnak az ezzel foglalkozó nyomdák.

Július 1-jétől a kereskedelemben is csak ezekből forgalmazhatnak. A jövő évtől a pénzügyminiszter rendelete minden vállalkozást az új nyomtatványok használatára kötelezi, és költségként is csak az ilyen számlákkal igazolt kiadásokat lehet elszámolni. Aggályos, hogy a régi és az új nyomtatványok csak az APEH honlapján található keresőprogram segítségével ellenőrizhetőek biztonsággal, ami kiszámíthatatlanul sok munkát eredményez.

Az adóhivatal elmondta, hogy az új típusú számlák, nyugták sorszámozási rendjét. Így tetszés szerinti első két betűt követi a gyártás évének utolsó számjegye (az idén 7), ami után az adott nyomtatvány megnevezésének első betűjele szerepel (pl. S, mint számla), majd kötőjel, egy újabb betű és hat számjegy következik.

A régi típusú számlák, nyugták csak 2007.12.31. napjáig használhatóak fel.

500.000 Ft-ból Kft?

A gazdasági társaságokról szóló törvény június 11-én elfogadott módosítása kapcsán a törzstőke minimális összege 500 ezer Ft-ra csökkent.

A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 2006. július 1-én lépett hatályba. Ekkor sok változás történt a törvényben. A korlátolt felelősségű társaságok minimum törzstőkéje azonban akkor nem változott.

A Magyar Közlöny 75-ös számában megjelent 2007. évi LXI. törvény módosítja az éppen egy éves Gt-t.

Ennek megfelelően a Gt. 114§ (1) bekezdése szerint a korlátolt felelősségű társaságok törzstőkéje nem lehet kevesebb ötszázezer forintnál.

A zárt körűen működő részvénytársaságok esetében az alaptőke minimuma 5 millió Ft-ra csökkent, míg a nyilvánosan működő részvénytársaságok esetében változatlanul 20 millió Ft maradt.

A változás hatálybalépésének dátuma 2007. szeptember 1.